Németországban a rendkívül magas építési költségeknek főként az új lakóépületek építésére van negatív következménye. Sok háztartás már most is nehezen birkózik meg a fogyasztói árak meredek emelkedésével, az építési költségek alakulása pedig egyértelműen beárnyékolja a legutóbbi inflációs hullámot. A jövőbeli beruházások listája is egyre rövidül az építési engedélyek számának csökkenésével. Igaz, a hosszú kivitelezés miatt 2023-ig még stabilak voltak a projektbefejezési adatok, idén viszont elindul a csökkenés – véli Ludwig Dorffmeister, az Euroconstruct német kutatója.
Horvátországban eddig magasabb volt az autópályadíj a nyári hónapokban, mint az év többi részében, az autópályaüzemeltető viszont úgy döntött, hogy idén október 1-jétől is marad a nyári tarifa, írja az InfoRádió.
Magyarország továbbra is sereghajtók között van a lakásállomány megújulási rátáját tekintve, de bizonyos országrészekben azért jónak mondhatók az értékek. Az alábbiakban a KSH legfrissebb elemzése alapján megnéztük, mely térségeinkben tekinthető egészségesnek a lakásépítési volumen, hogy alakul az utóbbi időben a lakásépítések száma, és ebből mennyit építenek vállalkozások, egyáltalán mennyi idő alatt és mekkora összegből készül el most egy lakóprojekt?
Svédország kormánya ambiciózus terveket jelentett be az atomenergia bővítésére, hogy hatékonyan küzdjön az éghajlatváltozás ellen. A tervek szerint a projekt költségei elérhetik a 400 milliárd svéd koronát (kb. 38 milliárd dollárt), amelyet állami kölcsönökből és árgaranciákból finanszíroznának - derült ki egy hétfőn nyilvánosságra hozott szakmai bizottsági jelentésből.
Bár az utóbbi időben a kevesebb beruházás hatására enyhült az építőiparban a munkaerőhiány, a hatékonyságnövelés így is kulcsfontosságú kérdés. Mindezt az építőipar digitalizálódása hozhatja el, a folyamat azonban továbbra is lassan halad. Az építőipar aktuális kihívásairól, a technológiák gyakorlati alkalmazhatóságáról, a cégek versenyképességéről és innovációkra való nyitottságukról Simon Szilárddal, a PlanRadar kelet-közép-európai regionális vezetőjével beszélgettünk.
A közelmúltban jelentős áringadozásokat láthattunk az építőiparban, főleg a pandémia és az ukrajnai háború alatt. Ez a volatilitás nem új, hiszen a korábbi válságok alatt az energiaárak hasonló kiugrását tapasztalhattuk. A jövőben sem valószínű, hogy visszatér az elmúlt évtizedek lassú árnövekedése: a jelenlegi és a következő válságok valószínűleg nyomást gyakorolnak majd az építési költségekre. Az iparágnak ezért proaktívnak kell lennie, hogy csökkentse a függőségeket és kezelje a költségkockázatokat. Ezt korszerű beszerzési gyakorlatok és kockázatkezelési stratégiák elsajátításával teheti meg – véli Timo Koskinen az Euroconstruct finn kutatója.
Rekordmagas szintre emelkedett tavaly Tokióban az új lakások átlagára. Egy átlagos új lakásért közel 115 millió jent (277 millió forint) kellett kifizetni, ami egy év alatt közel 40 százalékos áremelkedést jelent. A hatalmas ugrás a növekvő munkaerő- és építési költségek, valamint a külföldi befektetések hatására következett be.
Számos kihívással nézett szembe az építőipar 2023-ban, de a piaci várakozások alapján még az idei év sem a fellendülésről fog szólni. Melyek azok a tényezők, amik a leginkább gátolják a termelés felfutását? Hogy változott ez az elmúlt évek során? Vajon a külföldi munkaerő megjelenése képes volt enyhíteni az ágazati munkaerőhiányt? És milyen összefüggésben állnak a lakásépítési költségek a lakásárak alakulásával? Többek között ezekre a kérdésekre keresetük a választ.
Január elsejétől emelkedtek az útdíjak, új szakaszok kerültek be a tehergépjárművek fizetős rendszerébe, és nőtt a gázolaj jövedéki adója Magyarországon. Mindez nem hagyja érintetlenül az építőanyagárakat, mivel a szállítási díj legalább 5, de akár 25 százalékot is kitehet az építkezés helyszínére szállított építőanyag árából. Ez pedig a lakásépítési költségeket is emelheti.
A kontármunkák átlagos kárösszege 10 százalékkal 820 ezer forintra emelkedett idén, ezzel párhuzamosan az építőiparba vetett bizalom országosan tovább csökkent, derül ki a Mapei Kft. friss kutatásából.
Az egy négyzetméterre vetített kivitelezési árakban jelentős, akár kétszeres különbségek is lehetnek 2023-ban attól függően, hogy a leendő háztulajdonosok pontosan hol, milyen méretű, jellegű, felszereltségű ingatlant rendelnek meg. A számításokat az alapanyagárak és a költségek erőteljes ingadozása is megnehezíti, éppen ezért kiemelten fontos a tervezési és kivitelezési folyamatok folyamatos felügyelete, kézben tartása, aminek hatékony eszköze a digitalizáció - derül ki a PlanRadar felméréséből.
Michael Klien, a WIFO, az Euroconstruct osztrák tagintézetének elemzője Ausztria és a környező országok - beleérteve Magyarországot - építőipari helyzetét vizsgálta. Az osztrák építőipar számára 2022 ígéretesen indult, az év eleji felmérésében egyre több cég a rendelések kedvező alakulásáról számolt be. Viszont az év folyamán a gazdasági helyzet folyamatosan romlott. Az építőipari munkák viszonylag gyors lassulása volt jellemző 2022-ben nemcsak Ausztriában, hanem más országokban is. A különböző országok üzleti bizalmi indexének összehasonlításából kiderül, hogy az európai építőipar elvesztette a lendületet és sok esetben optimistából pesszimistába fordult. Németországban, Csehországban, Magyarországon és Lengyelországban már most több a nem elegendő rendelésállománnyal rendelkező cégek aránya. Az építőipari anyagárak tekintetében is történt változás: az acél ár már például esni kezdett.
Alig indult új társasházi lakófejlesztés 2022 harmadik negyedévében. Július és szeptember között mindössze alig valamivel több, mint 40 milliárd forint értékben indultak el kivitelezések a szektorban, ami az utóbbi évek egyik legalacsonyabb negyedéves összegét jelentette - derül ki a legfrissebb EBI Építésaktivitási Jelentésből.
Az 5 százalékos kedvezményes lakásáfa meghosszabbítása ellenére is az új építések számának csökkenését prognosztizálják az építőipari szakmai szervezetek, részben a kedvezményes finanszírozási lehetőségek megszűnése, részben az állami beruházások számának csökkenése miatt. Az építőipar egészét tekintve azonban vannak olyan részterületek, amelyek jelentősen bővülhetnek a következő években.
Az elmúlt hét-nyolc évben a melegen hengerelt tekercselt acél átlagára 400-450 dollár körül volt tonnánként, ez a szám az elkövetkező években akár 600 dollár fölé emelkedhet a Tata Steel vezérigazgatója szerint - szerepel a CNBC cikkében.
A 2019. évre ajánlott, ITM rendeletben megjelent rezsióradíj – általános forgalmi adó nélküli – legkisebb összege 3696 forintról 4165 forintra emelkedhet, ami 12,7 százalékos növekedésnek felel meg - írja a Magyar Közlöny, melynek kapcsán az ÉVOSZ részletesen is megvizsgálta a változásokat.
A hétfői kereskedésben. Főként a tech papírok szenvedtek.
Akik mind jelen voltak Donald Trump januári beiktatási ünnepségén.
Nem csak kis ráncfelvarrásról van szó.
Az Európai Bizottság elnöke a háttérben fontos lépéseket tett.
A nagy- és kisüzemi főzdék képviselői elemezték a sörpiacot.
Mi érdemes tenni ebben a helyzetben?
